Életünk vászon
(poétikus
elmélkedés)
Műalkotás
az élet;
egy
profilkép, egy cipő, a megélt érzelmek.
Minden
szó, amit kimondunk festék,
minden
gondolat egy dallam,
az
élet egyszerre komponál ránk hangjegyeket,
és
egyszerre fest ránk életképeket
Van
beleszólásunk;
A
kapott anyagot, szépre formáljuk e,
élünk
e a lehetőségekkel, hogy jobbá legyünk.
Lelkünk
egy formálható szobor,
melyet
aztán a Szobrász
az
élet viszontagságaival vés, hogy szebb legyen
Régóta
tökéletes akarok lenni,
de
belátom nem megy.
S ha
létezik a Mennyország,
ott
majd talán találkozunk azzal,
Aki
maga a Tökéletesség,
És
úgy ő befejezi a műalkotást…
2016.07.18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése